Hirtelen nagy zajra ébredek, hallhatólag a fedélzeten megélénkült az élet, emberhangok szűrődnek le hozzám, de nem értem őket, bágyadtan emelem fel a fejem, szeretném a port kitörölni a szemeimből, de nem tudom, nem ér el addig a kezem. Mire felocsúdnék, egy vödör jéghideg vízzel találom magamat szemben, az óriás a falhoz láncol, és tovább gyötri a testemet a kefével, hogy megszabadítson a mocsoktól.
Szerző: angyalarcú
